Ma a Dunaújvárosi Mentőállomáson gyereknap volt, azt hiszem a Közbiztonsági Hét keretében rendezték.
Ha lehet ninózni, menetőt, tűzoltót nézni, akkor nekünk ott a helyünk. Olyan szerencsénk volt, hogy ahogy kiléptünk a házból jött a kukás. Domi kakuzott mint akit felhúztak, aztán felváltva ismételgette, hogy busz és iű-iű (ez a ninó akar lenni)
Busszal mentünk, ahogy meglátja a buszt már rohan is, lök félre mindenkit, hogy ő szálljon fel elsőnek, aztán az első megállónál már le is szállna. Nagyon aranyos volt, szépen kézenfogva sétáltunk a ninóállomásra. Először bátortalan volt, de aztán felélélénkült. Vezette a mentőket, dudált, bekapcsolták neki a szirénát, beült hátra is, bár a mentő valódi funciója nem igazán érdekelte, csak az, hogy lehet kormányozni, és gombokat nyomogatni.
Felmászott a tűzoltó autóra is, de ezt sem értette még, itt a vezetőfülkébe nem mehetett be.
Csak telefonnal fényképeztem, de megpróbálom áttölteni.
Nagyon élvezte, volt ugrálóvár, amin ilyen picik is tudnak játszani.
Még meglátogattuk a Titit, és hazabuszoztunk.