Néztem Domit a kis asztalánál dolgozni,és azon gondolkoztam,hogy mennyire szalad az idő...
Mikor megkapta az asztalt:
És most...
"Úgy megnőttél, szinte félek,
már a válladig sem érek,
alig-alig hihetem már,
hogy ölbeli bubám voltál."