Visszaolvastam a blogot, mert keresgéltem ezt-azt. Tök jó kis emlékek nyaralás, kirándulás, Domi kedves mondásai. Úgy fest, mint amikor más anyukák blogját olvasom, hogy milyen jó nekik, türelmesek, egész nap a gyerekkel foglalkoznak, közben a 3 fogásos ebéd gőzölög az asztalon, persze sehol egy maszat folt, vagy porcica.
Visszaolvasva valahogy én is így festek, mert nem szeretném, ha a kisfiam visszaolvasná a blogját és minden második bejegyzésemben sipákolnék, meg hát ez kit érdekel.
Imádom a gyerekemet, imádom az életemet, de néha tele a hócipőm. Szinte minden nap egyedül vagyok Domival estig, apa ha időben jön is sokszor hulla. Enni sem árt valamit, az sem baj, ha egészséges, de ha nyügi vagyok, vagy Domi rosszul aludt, akkor van bébiétel és pizza:)
Néha abszolút nem bánom, hogy DVD-t néz, és ha cumizik, mert addig nem borogat, nem maszatol és csendben van. Reggel jó ideig nem bírok megszólalni, csak szemezek a kávés bögrémmel. Domi ha hozza a mesekönyvet, még nem tudok olvasni ezért teszem a hülyét, mintha nem tudnám mit akar:):):)
Néha egész nap nem fésülködöm:):) és nem cserélem le a maszatos pólómat. Domiét sem:):) Inkább teszem a hülyét, hogy most ette le magát:):)
Szeretek olvasni neki, de néha eldugom a verseskönyvet, mert úgy érzem, ha még egyszer el kell mondanom a kukásautós verset akkor megőrülök. DVD-k is szoktak eltűnni pár napra.
Látom, hogy maszatos és poros minden de pár órát tud várni. És még holnapig is. Porcicák? Néha oroszlánná nőnek. A vasalnivaló általában óriási torony, majd kivasalom amit épp fel akarok venni. Ennek az az előnye, hogy az alján lévő ruhák amikor előkerülnek olyan mintha új darabok lennének,mert már 2 hónapja nem hordtam őket.
Játékok mindehol, de annyira fáj a derekam, hogy ott is marad.
Sokszor vágyom a felnőtt társaságra, már bárkivel beszélgetek, csak ne két éven aluli legyen:)
Szoktam kiabálni, tehetetlennek érezni magam, és olyankor csak bőgök. És édességet zabálok.
Ha fáradt vagyok, inkább engedek Dominak ,csak ne hisztizzen. Igyekszem következetes lenni, de ritkán sikerül:):)
Ha van olyan anya, aki néha nem érzi így magát, az jelentkezzen:)
Vagy csak nem szívesen beszélünk róla.
"EVVAN!"
