Elkezdett építeni. Kockákat szépen sorba egymásra. Sikerül jó magas tornyot építenie. A falapokkal, amibe a formákat be kell illeszteni is próbálkozik, és sokat formabedobózik. A könyvnézegetés is még sláger, de mindig ugyanoda kell lapozni, minden könyvben van kedvenc kép.
Sokat beszél, mindenkit levesz a lábáról, az utcán is mondta, egy idős hölgynek, hogy néni! Majdnem megzabálta.
Ma a Gulliverben a pénztárosnak magától dobott egy puszit, és huncutul vigyorgott.
És valami nem pozitív: Megint van egy púp: Tescos kisautóban fejre esett. Pénzt nem szoktunk beledobni, mert akkor kiszáll, nem érzi biztonságban magát. Csak kormányozni szeret, és nyomogatja a gombokat. Elég magas az ülés benne, ma ahogy fel akart állni, fejre zupált. Volt sírás, és lett púp, de ez ahogy hallom másfél évesekre jellemző, itt-ott púpok, kék-zöld foltok. Hurrá, mi jön még...
Épül a torony:
