Dominik eddig általában kívülről szemlélte, ha valamit készítettem neki, kivéve a főzés:), mert abban mindig aktívan részt vesz, még szerencse, hogy az apa volt az első szava, nem az, hogy kandírozás, vagy besamel mártás:):)
Szóval, ma szanáltam, és a régi zoknikat épp vittem a szemetes felé, amikor támadt egy ötletem. Zoknibáb!Neki is álltunk egy gomborrú, lógófülű kutyusnak. Dominik már akkor játszani akart vele amikor csak az orra volt kész, de magyaráztam neki, hogy ez még így nem kutyus, csak egy kutyakezdemény. Mindenáron varrni akart, de elég furcsán mutatna a tű egy 1 éves kezében, ezért igyekeztem a gombok és a cérna felé terelni a figyelmét. A cérnát sikerült is 3méter hosszan letekerni, de nagyon jól elvolt vele, még ilyet sem látott.
Mikor ezt meguntuk, sétálni indultunk a Duna-partra, kihasználtuk az (állítólag) utolsó napsütéses délutánt. Apa is csatlakozott, és rengeteg gesztenyét, makkot gyüjtöttünk, holnap ebből készülnek otthonunk új lakói, Gesztenye Marci(bocsi Marci), Gesztenye Aladár, és a többiek.
Olyan boldog volt a gesztenyéktől, mintha valami full extrás játékot vásároltunk volna. Szorongatta, és ütögette őket egymáshoz. Eszembe is jutott pár mondóka.
Nemes Nagy Ágnes- Gesztenyefalevél
Találtam egy falevelet,
gesztenyefa levelét.
Mintha megtaláltam volna
egy óriás tenyerét.
Ha az arcom elé tartom,
látom, nagyobb, mint az arcom.
Ha a fejem fölé teszem,
látom, nagyobb, mint a fejem.
Hogyha eső cseperegne,
nem bánnám, hogy csepereg,
az óriás nappal-éjjel,
óriási tenyerével
befödné a fejemet.
Kassák Lajos: Mese a rongybabáról
Van nekem egy nagy babám,
rongyból varrta a mamám.
Két gyöngy szeme merengő,
fején pettyes keszkenő.
Szája arany fonalból,
velem eszik egy tálból.
Ő az őrző angyalom,
röpül, röpül is, ha akarom.
Ilyet te még nem láttál,
csodább minden csodánál.
Ha kíváncsi vagy nagyon,
benézhetsz az ablakon.
