Délben gondoltunk egyet, és mivel Óbudán a múzeum kertjéban Alma Együttes koncert volt, elvittük Domit, aki nagy "Ama" rajongó.
Kedvence a Nád a házam teteje, és a szülinapos, de a helikofferre is tombol itthon, pláne mióta látott igazi helikoptert, a kezével hadonászika feje felett, mutatva, hogy hogyan száll fel.
Nagyot nézett, hogy élőben ott az együttes, akit eddig csak a youtubeon látott, fülig ért a szája, és fütyürészett, ugrált az Apja nyakában.
Utána átmentünk a Gyerekszigetre, sajnos kicsit későn érkeztünk, de Domi így is jól kirohangálta magát. Regeteg ugrálóvár van, pónilovaglás, körhinta, állatsimogató, színpadok, és mindenéle sátrak, ahol a gyerekek játszhatnak, előadásokat nézhetnek. Mi gyorsan bevágtunk egy lángost és kürtöskalácsot (persze Domi ilyenkor rossz evőből jóevő gyerekké vátozik). Simogattunk szamarat, lovat, bárányt, kecskét, és bocit.
Szerettem volna néhány infot fűzni az állatokhoz, de Domi csak odarohant, megsimogatta, vagy ütögette, mondta nekik, hogy "oko"(okos) aztán tovább rohant.
Van ilyen piciknek egy nagy játszósátor, itt is elidőztünk, majd mint 3 óvodás a kijáratig kergettünk egy lufit. Ahhoz képest, hogy csak a kocsiban odafelé aludt 40 percet, fél 10-kor még sírva ment aludni.
Képek hamarosan kipihent állapotomban...
