Ma végre nem itthon volt cirkusz,hanem pár utcával odébb, ugyanis kicsi városunkba érkezett az Eötvös Cirkusz. Én még Domit kicsit fiatalnak, és szeleburdinak találtam egy ilyen előadáshoz, de egy kedves ismerőstől kaptunk jegyeket.
Gondoltam lesz ami lesz,próbára tesszük Domka türelmét és az én idegrendszeremet. Marci is velünk tartott, de ő már inkább a felnőtt kategóriába sorolandó, vele gond egy szál sem.
Domikám is végigülte az eladás első részét, csak szünet után unt rá a dologra, és szaladgált fel-alá.
Szerencsére csak addig, míg megérkeztek az elefántok, akik teljesen lekötötték a figyelmét. 2 lábra álltak, az egyik előrehajolt és a hátsó lábát emelte fel. Domi kiabált nekik, hogy hoppá-hoppá!
Azóta itthon ha mondom, hogy hoppá, és magam elé mutatok, akkor ő is előre hajol, és produkciózik, mint az elefánt!
Köszi Adrinak!
