Amikor le akarom fektetni. A délutáni alvás egy harc.
Ettől is kivagyok. Reggel változó, hogy mikor kel, de általában felébresztem 8-ig, mert ha tovább alszik akkor még 2-kor sem akar déli szunyára menni.Ilyenkor besötétítek, és elindulunk a szobája felé, ekkor elkezdi a sikítást, és nem fejezi be, amíg álomba nem sírja magát. Nem akarom kínozni, ha valóban nem álmos, de az nem lehet, hogy egy 1 éves ne feküdjön le délben aludni, és estig pörögjön. Legalább 1 órácskát aludjon, már ez is valami. Este aztán kezdődik megint, megszökik, akkor visszahurcolom, és így tovább. Minden nap egyre később feküdne. De ma kiszúrtam vele, fél 8-kor a tegnap esti fél 10-es lefekvés után riadót fújtam. Nem volt túl aktív, de aztán belemerült a játékba. El is aludt 1-kor, és este sem kellett ringatni. A fogzás körüli napokban az evés sem nagyon ment (nappal), de ma bepótoltuk. Lecsúszott 2,5 dl főzelék, egy Kinder Pingui, és este a 2 tojásból készült sonkás rántotta. Ha ma éjjel azt meri mondani, amit tegnap 3.45 perckor, hogy "Haaam!" Akkor lesz hamm, mert én megharapom.
