Mostanában már kevesebb a kommandós kúszás, Domka inkább mászik. De a kommandós még mindig gyorsabb. Hhihetetlen, futnom kell utána, ha tudom, hogy valami tiltott dologért teper. Ma felmászott az üvegasztalra, én feküdtem a földön, rálépett a nyakamra! és húzta fel magát az asztalra. Gondolta az asztali dísz jó lenne játéknak.
Lefekvésre teljesen felpörög. Mászik az ágyon, mint a villám, dobálja a fenekét, kacag, forog, aztán lassan elfogy az ereje, és hozzámbújik. Először csak a fejét hajtja oda, aztán rámmászik, ledöl és a mellkasomon elalszik. Egyik reggel nem tudott aludni, forgolódott az ágyban, én hason feküdtem mellette, végül kitalálta, hogy ráfekszik a hátamra, a lábaival átölelte a derekam, és így aludtunk. Imádom. Nem tudom mikor jön el a különalvás ideje, de én még egy jó darabig nem szeretném. Szerintem Domi sem.
