Azt hiszem kijelenthetem, hogy az én okos ügyes óvodásom, aki még pár hete annyira cumifüggő volt,hogy már kezdtem azt gondolni, hogy cumival a szájában fog nősülni...LESZOKOTT!
Történt ugyanis, hogy vasárnap unokatesóméknál hagytuk a cumit. Volt itthon egy pót, de az kisebb is, és más formájú. Megbeszéltük, hogy nem kell neki estére, el is aludt simán. Másnap az oviba bevittem a pótot és odaadtam az óvónéninek vészhelyzet esetére. Természetesen azzal a szájában jött haza. Elkértem eltettem, majd másnap is az oviban adták neki oda délben, de haza már cumi nélkül jöttünk, ugyanis kilyukadt. Megbeszéltük,hogy nem kell már neki cumi,mert a nagyfiúk nem cumiznak. Elfogadta,és azóta elalszik cumi nélkül. Nappal sem keresi,de folyamatosan matat a szájánál. Most,hogy beteg biztos jól jött volna,de nem kérte.
Mégis úgy sajnálom. Igazából nem tudom mit. Domit,mert biztos hiányzik neki,csak nem tudja kifejezni,meg,hogy lezárult egy korszak...a babaillatú,cumizós,anyánlógós...nem is a születésnapok a nagy események,hanem az ilyenek. Az első szó, az első lépés, a cumielhagyás,az ovikezdés...