Ma egy kolleganőmnél és kisfiánál voltunk látogatóban. Dunaföldváron laknak, ami tőlünk kb. 20 km. Busszal mentünk, ettől Dominik nagyon izgatott volt. Egész nap nyűgös, és nehéz rávenni bármire, de amikor mondtam, hogy megyünk a busszal, már sziszegett, és rohant az ajtóhoz. Ilyen sokat még nem buszozott, de teljesen odavolt.
Nagyon jót játszottak a fiúk, Balázs is okos, és nagyon kedves kissrác. Domi egész nap semmit nem evett, lefoglalták az események. Dömperezett, triciklizett, targoncázott, csupa fiús dolgokat játszott. Hazafelé még sokat gyalogoltunk, de így sem fáradt el, sírás volt lefekvésnél...azt hiszem a jó nap ellenére sokszor felsírós éjszakára számíthatok.
.jpg)
Mehetünk, Anya?
