Dominik iszonyatosan rossz evő volt. Az egész nap vidám, kiegyensúlyozott kisfiam őrületes ordításba kezdett, ha jött a szopizás ideje.
Dobálta magát, semmilyen testhelyzetben nem volt jó neki, két-három korty után nem volt hajlandó szopizni. Tejem is volt bőven, nem ömlött, amitől esetleg fulladt volna, és mégis minden evés így végződött. Cumisüvegből is csak keveset evett, de a súlyfejlődéséhez elegendő volt.
Ez visszagondolva nem is csoda, hiszen nekünk nem úgy indult az életünk mint egy átlag családnak, hogy otthon nyugodt körülmények között hangolódunk egymásra, hanem kórházról kórházra jártunk, nappal egy ideges anyuka etette, éjjel idegen nővérek cumisüvegből, amiből megint másképp kell enni mint szopizni.
A sárga babák egyébként is rosszul esznek, ráadásul nehezen ébreszthetőek.
Szóval nem elég ez a sok rossz élmény és a közelgő veseműtét gondolata, még ez is….
